Milyen az a végtelen személyes viszonyítási pont, amit ha csak elvi sikon is, de elfogadhatnánk valódinak?!?
Ha esetleg szükséged van egy összefoglalásra, az alábbi videó alig több mint 4 percben összefoglalja, hogy hol tartunk most:
A fő videóban a következő témákat érintem:
- A világunk egy rendezett hely, amely rendet többek között a kauzalitás tétele írja le
- A kauzalitás tétele a következtetés egyik legjobb eszköze
- A kauzalitás tétele kimondja, hogy minden okozatnak van oka és habár egy oknak több okozata lehet, az okozatok mennyiségileg nem lehetnek nagyobbak mint az okuk és minőségileg nem lehetnek magasabb rendűek, mint az okuk
- Ha ebből a rendből ki tudsz lépni megcsináltad a perpetuummobilét
- Az ok okozati láncon visszafelé haladva vagy egy végtelen lánchoz jutunk, vagy előbb vagy utóbb találunk egy kielégítő végső okot
- Ha megnézzük a VALÓSÁGUNKAT és feltesszük azt a kérdést, hogy mi lehet a valóság kielégítő végső oka, akkor két jellemzőt találunk aminek a végső ok meg kell hogy feleljen, sőt van egy harmadik is...
- Ahhoz hogy valami a végső ok oka lehessen a világunknak mennyiségileg legalább végtelen kell hogy legyen
- Ahhoz hogy valami a végső ok oka lehessen a világunknak valakinek, azaz minőségileg legalább személyes kell hogy legyen
- Mivel a valóságunkban megfigyeljük az egységet és a sokféleséget egyszerre, ahhoz hogy a végső ok oka lehessen a világunknak benne is meg kell lennie az egységnek és sokféleségnek egyszerre
- A világ vallásai közül csak három ad elfogadható választ az első két feltételre és közülük csak egy a harmadikra